Mit érdemes tudni a depresszióról és a kognitív-viselkedésterápiájáról?
Depresszió: hagyományos pszihiátriai felfogásban az érzelmi-hangulati élet elsődleges zavara.
Az emberi agy információfeldolgozása során ( amellyel észleljűk a világot) az érzelmi és a gondolkodási elemek elválaszthatatlanul összefonódnak.
A kezelésben a meghatározó jelentőségűek a kognitív, azaz a dondolkodási folyamatok. Ennek során a depressziós személy negatív irányba torzulva észleli a valóságot, önmagát és a jövőt. A torzulások hátterében olyan attitűdök húzódnak meg, amelyek a bejövő információkat bizonyos elővételezett ismeretek alapján módosítják. Így az információk már eleve a megszokott, vagy a már bejáratott sémákba kényszerülnek A sémák, v. attitűdök jellegzetes logikai hibákon keresztül fejtik ki hatásukat. Az egyes konkrét helyzetekben a logikai hibák automatikusan érvényesülnek, és automatikus gondolatláncokat indítanak el. E gondolatláncok következménye: a negatív emocionális, vagy érzelmi állapot, a depresszió
Diagnosztikai szempontok:
3 mozzanata van:
- A tünetviselkedés elemzése
- A terápiás célkitűzés körvonalazása
- A terápiás program tervezése
1. A viselkedés elemzése során részletesen összegyűjtjük és leírjuk a beteg tünetként jelentkező magatartását, mindig abban a szituációban, helyzetben, amelyben megjelenik. Külön regisztráljuk azokat az önkontroll viselkedéseket is, vagyis azt, hogy milyen módon próbál a beteg védekezni a tünetei ellen.
Ezzel a technikával a beteg meg fogja érteni állapotának lényeges meghatározóit, valamint a mögöttes összefüggéseket is. A kezelésben az Ő aktív együttműködésére van szükség. A tájékozódás kezdetén felbukkanó automatikus gondolatláncok, logikai hibák és mögöttes attitűdök ( viszonyulás) példáján elmagyarázzuk a kognitív-viselkdés terápiás eljárás lényegét.
A terápia tervezése során jól körvonalazódik a terápia hossza. Persze, a terápia hossza több tényezőtől is függ. Általában 10-15 ülés kell. Ezekben a terápiákban nagyon hasznosak az írásos házi feladatok.
A depresszió magatartás-terápiájának alapelvei:
- Empátia, elfogadó magatartás
- A terapeuta aktív, kezdeményező szerepet játszik.
- A terápia tervezését részletes magatartás–diagnosztika előzi meg.
- A terápia minden lépése a beteg által megértett és elfogadott módon történik.
- A kezelés folyamán visszajelzéseket szoktam kérni, amely alapján a tervet szükség szerint módosíthatjuk.
- A sikeres terápia a beteg aktív részvételével biztosítható.
- Nem csupán a terápia egésze, hanem az ülések is előre megbeszélt terv szerint haladnak.
- A magas szintű strukturáltság a terapeuta részéről megnyilvánuló nagyfokú rugalmassággal jár.
Mik a depresszió kezelésének összetevői?
3 súlyponti kérdést kell megvizsgálni
- Mivel a depressziós beteg, örömforrásai beszűkülnek, nincsenek pozitív megerősítők, állapota ezért tovább romlik. Az aktivitás növelése, és az ezzel járó pozitív visszajelzések az önrontó kört megszakítják.
- A kognitív mechanizmusok befolyásolása, azaz a helytelen, torz gondolkodási sémák kijavítása.
- A szociális és interaktív készségek fejlesztésére szükség van.
Az aktivitás és a pozitív élmények színvonalának javítása
Közösen feltárjuk a beteg jellemző örömforrásait. „ Kellemes tevékenységek listája”
Heti tervet készítünk, írásban. A legcsekélyebb előrehaladást is eredménynek tekintjük.
A kognitív struktúra módosítása
- Automatikus gondolatláncok felismerése és kontrollja
- a logikai hibák felismerése és kontrollja
- a diszfunkcionális attitűdök korrekciója
Mik azok a gondolkodási hibák?
- minden v. semmi, fekete-fehér gondolkodás
- túlzó általánosítás
- pozitívum kizárása
- gondolatolvasás: vajon, mit gondolnak rólam?
- jövendőmondás: biztosan nem fog sikerűlni!
- katasztrofizálás: ebből valami szörnyen rossz dolog lesz!
- érzelmi logika: a negatív érzelmei alapján itéli meg a dolgokat
- kell, muszáj, kellene szóhasználat
- címkézés