Mit érdemes tudni a pánikbetegségről?

Mit érdemes tudni a pánikbetegségről?

A Pánikbetegség és kognitív terápiája

Betegségeket osztályozó szakmai állásfoglalás alapján, ( DSM-IV. szerint):

Visszatérő, váratlan pánikrohamokkal járó állapot, melyre jellemző az újabb rohamoktól, ill. a pánikroham következményétől –önkontroll elvesztése, szívroham, megőrülés- való tartós aggodalom. Hirtelen fejlődik ki, és max. intenzitását 10 perc alatt éri el, és az alábbi tünetek közül legalább 4, vagy annál több jelen van.

Légszomj, v. fojtogató érzés, szédülés, bizonytalanságérzés, palpitáció, vagy heves szívverés, remegés, izzadás, fulladásérzés, hányinger, vagy hasi diszkomfort, elidegenedés érzése, zsibbadás, meleg-hideg hullámok, mellkasi fájdalom, vagy nyomás, halálfélelem, megőrüléstől, vagy kontrollvesztéstől való félelem.

Nincs egyetértés abban, hogy egy belső biológiai(endogén) folyamat, vagy a sajátos torz gondolkodási folyamat (kognitív feldolgozás) terméke. Minden emberben működik egy biológiai apparátus, amely valódi vészhelyzetben aktiválódi, azaz beindul. Ilyenkor megnövekszik azoOxigén felvétel, megemelkedik a vérnyomás , emelkedik pulzusszám ,  vér adrenalin szintjenagyon magasra működésbe jőnnek az izmok.. Ezt a biológiailag kódolt rendszert, biokémiai, élettani, pszihológiai, kognitív inger is aktiválja.

 

A pánikrohamok funkcionális elemzése:

  • Azt a hiedelmet kelti, hogy a veszélyhelyzettel szemben tehetetlen
  • Beindítja a félelmet, hogy a működési zavar végzetes katasztrófába torkollik
  • Azt a hiedelmet erősíti, hogy egy gondoskodó személyhez kell fordulnia segítségért.

 

Hajlamosító tényezők:

  • Öröklött hajlam
  • Fizikális betegségek, amelyek állandó félelmet tartanak fenn
  • Specifikus sérülésekhez vezető fejlődési traumák
  • Nem megfelelő, gyenge – megküzdési mechanizmus
  • Jelentős másoktól tanult nem megfelelő kognitív mintázatok, pl. erősen szorongó, szülő, vagy túlvédő környezet irreális célok stb.

 

Pánikroham kognitív modellje:

Bizonyos testi szenzációk téves, katasztrofizáló értelmezése eredményeként jön létre. A katasztrofizáló tévértékelés jellemzően a reálisnál sokkal súlyosabban ítéli meg az eseményeket, közvetlen életet veszélyeztető fenyegetettség lép fel. A félelmi reakciók valószínűsége a veszély túlbecslésének, és a biztonsági lehetőségek alábecslésének a következménye.

A pánikrohamot minden olyan  külső vagy belső inger kiválthatja, amelyet a személy veszélyesnek minősít, ez a minősítés beindítja a vészreakciót.

  • Belső károsodás okozta fenyegetettség
  • Külső pszihoszociális fenyegetettség (konfliktusok, amelyek a dependenciát ( függőség) és az autonómiát veszélyeztetik)
  • Közös az ingerhelyzet félreértelmezése, katasztrofális következményekkel.

 

Testi jelenségek negatív értelmezése:

Hipotézis: egyes szerzők úgy vélik, hogy a pánikbetegben létezik valami készenlét a testi-lelki változások katasztrofizáló értelmezésére.

Ez a sajátos kognitív beállítódás az első pánikroham alkalmával alakul ki.

Mi ez a sajátos beállítódás?

  • Pánikosoknál: a halál, a betegség, a  kontrollvesztés előrevetítését megjelenítő gondolatok kiemelten fontos helyzetbe kerülnek
  • Elsősorban a rosszullét testi tüneteire fogékonyak
  • Akaratlagos hiperventillációval spontán pánikroham váltható ki
    A hiperventillációnak jelentős szerepe van a pánikroham aktiválódásában.
  • Tehát a testi szenzációk érzékelésének alacsony ingerküszöbét és ezen jelenségek.

Milyen a kognitív viselkedésterápia?

  1. Pánik szempontjából szignifikáns külső-belső ingerek, helyzetek, élmények azonosítása.
  2. Testi jelenségek katasztrofikus értelmezésének korrekciója
  3. A szorongás, ill. a pánik menedzselésben alkalmazható technikák elsajátítása

Az egyes konkrét terápiás programok e lépéseket eltérő arányban, és esetenként eltérő sorrendben valósítják meg.

1. Állapotfelmérés keretén belül a pánikrohamok jellegének és körülményeinek tisztázása, Pl. a betegség kezdetével kapcsolatos gyakoriság, lefolyás, kulcsélmény, életmódbeli változások: elkerülő viselkedés megléte és természete, tényezők, melyek befolyásolják a rohamot, hozzátartozók viszonyulása)

2. A pánikrosszulléthez kapcsolódó negatív gondolatok (mentális képek) azonosítása.

3. Terápiás technikák alkalmazása:

A terápia előkészítése:

A betegség felismerése. nem okoz gondot. Gyakran a betegek homályosan fogalmaznak, pl. bekattantam, kiakadtam, stb. Ezt tisztázni kell, a tünetek időbeli zajlásáról, csökkenéséről, v. erősödéséről kérdezünk.

Pl. nagyon szorongónál azzal oldjuk a szorongást, hogy elmondjuk a hasonlatot a rosszul beállított autóriasztóra, amely már akkor megszólal, ha egy kis bogár nekirepül az ablaknak, a szervezet is ilyen készültségi állapotba kerül. Ez a vészjelző tehát be van építve a szervezetünkbe, s ennek köszönhetjük, hogy ha valóban baj van, akkor mozgósítódnak az energiáink, amelyek segítik a túlélést. De, ha a felbolydult szervezet nem hasznosítja a készenlétbe helyezett erőforrásokat, a fokozott légzés és szívműködés nem hasznosul, akkor mit érez Ön? Hogy, mintha a szíve ki akarna ugrani a helyéből, nem kap levegőt, valami rettenetes fog történni! Szerencsére ez a helyzet nem veszélyes. De, gondolja csak el, amikor tényleg egy komoly erőfeszítést végzünk, akkor ezt az állapotot teljesen természetesnek ítéljük meg.

 

A tüneti kép felmérése:

A zavar súlyosságának megállapításában foglalkozni kell az elkerülő viselkedés mértékével és kiterjedtségével, a pánikos szorongás mely életterületen és milyen módon befolyásolja az egyén életvezetését.

 

Viselkedéses próbák:

Ezek olyan helyzetekkel való találkozást jelentenek, amelyek kisebb, nagyobb mértékben a pánikbeteg számára kritikus jelenségeket aktíválnak, de amelyeknek az adott helyzetben élettani magyarázatát tudjuk adni. pl. koffein  fogyasztása, az intenzív fizikai erőfeszítés, stb. Ennek legjobb példája a hiperventilláció.

 

Egy egyszerű eset ismertetése: Gondolkozzunk el a válaszon! A beteg otthonában ül, és átéli a pánikot, úgy érzi rögtön infarktust kap.. Megszólal a telefon, amely eltereli a figyelmét, így a tünetek is elmúlnak. Kérdés: Egy telefon meggyógyítaná az infarktust?

.

A terápia fontos része: a szorongást csökkentő technikák

 

Mik a szorongást csökkentő technikák?

relaxáció és légzéskontroll elsajátítása

  • progresszív relaxáció: feszítés-lazítás váltakozása. A relaxációba való visszatérések a kontroll élményét adják, alkalmas a beteg félelmeinek leépítésére.
  • jelvezérelt relaxáció: belégzés, kilégzés, majd a kilégzés helyett a nyugalom szó váltakozása alkalmas lesz a relaxáció élményének megjelenítésére.

differenciált relaxáció: azt célozza, hogy képesek legyünk a legkülönfélébb mindennapi helyzetekben a relaxációs válasz létrehozására. A gyakorlás a jelkontrollált relaxációval kezdődik, majd megkérjük, hogy tegyen különféle mozdulatokat.( nyissa ki a szemét, emelje fel az egyik karját, stb, ) Közben tanulja meg, hogy ne feszítsen olyan izmokat, amelyek működése nem szükséges az adott mozgás kivitelezéséhez.

Légzéstréning:

A hiperventilláció természetes jelenség a pánikban: a nagy

energiaigényt elégíti ki. Ha az Oxigén nem használódik fel olyan ütemben, ahogy azt fogyasztjuk, létrejön a hiperventilláció. Ilyenkor a vér CO2 szintje lecsökken, a vér lúgos lesz, a vasokonstrukció lép fel, ilyenkor az erek összehúzódnak- a szövetekbe kevesebb O2 jut, szédülés, deperszonalizáció ( a környezettől való eliodegenülés), paresztéziák

 

Negatív gondolatok átalakítása.  A diszfunkcionális feltevések és negatív gondolatok korrekciója:

 

A cél: a beteg számára világossá váljék, hogy a pánikot gerjesztő gondolatok felcserélése egy reális helyzetelemzéssel, csökkenti, majd kioltja a pánikrohamot Ezért feltárjuk a  pánikgerjesztő kognitív folyamatokat és mechanizmusokat.

Egy pár nagyon gyakori példa:

  • Pánikkal összefüggő kogníciók:
  • Ha erős szívverést érez a beteg, akkor azt gondolja:

mindjárt infarktust kapok, komoly baj van a szívemmel

ha légszomj lép fel:  mindjárt leáll a légzésem, megfulladok, meghalok

  • Gyengeség, szédülés: hallucinálok, meg fogok bolondulni.

 

Diszfunkcionális feltevések és negatív gondolatok korrekciója:

Képzelje el, hogy megjelenik a fejében egy szöveg:

„infarktust fogok kapni, és meghalok”   – helyett –az a helyes reális helyzetelemzés, „ Most, hogy úgy érzem, kiugrik a szívem, az jutott eszembe, hogy infarktust……HELYETT!..

„Sajnos tapasztalom, hogy hajlamos vagyok arra, hogy nagyon meg tudok rémülni, ha felizgatom magam.”

Összegezve látható, hogy nem a valóságról, hanem a valóság beteg általi átértelmezéséről van szó, valójában tudati eseményekről van szó!!!!!!

 

Dr. Kováts Zsuzsanna
Orvos, addiktológiai konzultáns, családterapeuta, pszichoterapeuta

Mobil: +36 20 362 1039
Rendelő: 6722 Szeged Kossuth Lajos sgt. 18-20.
Rendelési idő: Előzetes egyeztetés után
» Szenvedelybetegsegek.hu «