Mit érdemes tudni a  depresszióról és a kognitív-viselkedésterápiájáról?

 

Depresszió: hagyományos pszihiátriai felfogásban az érzelmi-hangulati élet elsődleges zavara.

Az emberi agy információfeldolgozása során ( amellyel észleljűk a világot) az érzelmi  és a gondolkodási elemek elválaszthatatlanul összefonódnak.

A kezelésben a meghatározó jelentőségűek a kognitív, azaz a dondolkodási folyamatok. Ennek során a depressziós személy negatív irányba torzulva észleli a valóságot, önmagát és a jövőt. A torzulások hátterében olyan attitűdök húzódnak meg, amelyek  a bejövő információkat bizonyos elővételezett ismeretek alapján  módosítják. Így az információk már eleve a megszokott, vagy a már bejáratott sémákba kényszerülnek A sémák, v. attitűdök jellegzetes logikai hibákon keresztül fejtik ki hatásukat. Az egyes konkrét helyzetekben a logikai hibák automatikusan érvényesülnek, és automatikus gondolatláncokat indítanak el. E gondolatláncok következménye: a negatív emocionális, vagy érzelmi állapot, a depresszió

Diagnosztikai szempontok:

3 mozzanata van:

1. A tünetviselkedés elemzése
2. A terápiás célkitűzés körvonalazása
3. A terápiás program tervezése

 

1. A viselkedés elemzése során részletesen összegyűjtjük és leírjuk a beteg tünetként jelentkező magatartását, mindig abban a szituációban, helyzetben, amelyben megjelenik. Külön regisztráljuk azokat az önkontroll  viselkedéseket is, vagyis azt, hogy milyen módon próbál a beteg védekezni a tünetei ellen.

Ezzel a technikával   a beteg meg fogja érteni  állapotának lényeges meghatározóit, valamint a mögöttes összefüggéseket is. A kezelésben az Ő aktív együttműködésére van szükség. A tájékozódás kezdetén felbukkanó automatikus gondolatláncok, logikai hibák és mögöttes attitűdök ( viszonyulás) példáján elmagyarázzuk a kognitív-viselkdés terápiás eljárás lényegét.

A terápia tervezése  során jól körvonalazódik a terápia hossza. Persze, a terápia hossza több tényezőtől is függ. Általában 10-15 ülés kell. Ezekben a terápiákban nagyon hasznosak az írásos házi feladatok.

 

A depresszió magatartás-terápiájának alapelvei:

1. Empátia, elfogadó magatartás
2. A terapeuta aktív, kezdeményező szerepet játszik.
3. A terápia tervezését részletes magatartás–diagnosztika előzi meg.
4. A terápia minden lépése a beteg által megértett és elfogadott módon történik.
5. A kezelés folyamán visszajelzéseket szoktam kérni, amely alapján a tervet szükség szerint módosíthatjuk.
6. A sikeres terápia a beteg aktív részvételével biztosítható.
7. Nem csupán a terápia egésze, hanem  az ülések is előre megbeszélt terv szerint haladnak.
8. A magas szintű strukturáltság a terapeuta részéről megnyilvánuló nagyfokú rugalmassággal jár.

 

Mik a depresszió kezelésének összetevői?

3 súlyponti kérdést kell megvizsgálni

 

1. Mivel a depressziós beteg, örömforrásai beszűkülnek, nincsenek pozitív megerősítők, állapota ezért tovább romlik. Az aktivitás növelése, és az ezzel járó pozitív visszajelzések  az önrontó kört megszakítják.
2. A kognitív mechanizmusok befolyásolása, azaz a helytelen, torz gondolkodási sémák kijavítása.
3. A szociális és interaktív készségek fejlesztésére szükség van.

 

Az aktivitás és a pozitív élmények színvonalának javítása

Közösen feltárjuk  a beteg jellemző örömforrásait. „ Kellemes tevékenységek listája”

Heti tervet készítünk, írásban. A legcsekélyebb előrehaladást is eredménynek tekintjük.

A kognitív struktúra módosítása

1. Automatikus gondolatláncok felismerése és kontrollja
2. a logikai hibák felismerése és kontrollja
3. a diszfunkcionális attitűdök korrekciója

 

Mik azok a gondolkodási hibák?

• minden v. semmi, fekete-fehér gondolkodás
• túlzó általánosítás
• pozitívum kizárása
• gondolatolvasás: vajon, mit gondolnak rólam?
• jövendőmondás: biztosan nem fog sikerűlni!
• katasztrofizálás: ebből valami szörnyen rossz dolog lesz!
• érzelmi logika: a negatív érzelmei alapján itéli meg a dolgokat
• kell, muszáj, kellene szóhasználat
• címkézés